Egy herceg, aki folyton szórakozik, mégsem élvezi az életet - és egy másik, akinek már semmije sincs, mégis jól szórakozik. Egy fiú, aki nem járt iskolába, mégis elgondolkodott az élet nagy kérdésein - és a báyja, aki egyetemre járt, mégsem érdekli semmi. Egy fiúnak öltözött lány. Egy lánynak öltözött... lány. Egy filozófus, aki bohóc akar lenni, és egy bohóc, akiről folyton kiderül, hogy filozófus. És a vágyak erdeje, amiről pedig folyton kiderül, hogy a színház.

Csak bolondnak jó lenni ezen a világon.

Szereposztás:
Rozalinda: Kaszás Csenge
Orlando: Nagy Norbert
Célia: Göllner Boróka
Jaques: Varsányi Szabolcs
Elűzött herceg, Frigyes herceg: Adorjáni Nagy Zoltán
Amiens: Szabó Fruzsina
Első nemes: Karsai Dóra
Próbakő: Vlasich Máté
Lidi: Drunek Sára
Silvius: Tamás Csanád
Phébe: Kovács Kata Milla
Olivér: Németh Kristóf
Charles: Boros Bence
Zenész: Marton Richárd Zoltán 

Látvány: Lokodi Aletta
Dramaturg: Al-Farman Petra
Rendezőasszisztens: Talán Vanda
Rendező: Szilvay Máté

*Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

Ahogy tetszik – Unscene Pen

A Csíki Játékszín nagyszínpadán játszották a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, Ahogy tetszik című előadását. Szilvay Máté modern rendezése sikeresen adaptálta a dráma komikus és ironikus jegyeit, így a Shakespeare humor a mai néző számára is érthetőbb és szórakoztató. Ehhez nagyban hozzájárul a színészek testi jelenléte, amely fenntartja a figyelmet, sokszor pedig  meglepi a nézőt, azzal a sokféle, vibráló energiával, amit a nyolcvanas évekbeli dinamikus rock, metál és szadomazo jelenetek még inkább felerősítenek. 

Az előadás minimális díszlettel dolgozik, az egyszerű héliumos léggömbök segítségével, jól megragadják a szerelmes versek könnyed, elszálló természetét. A jelmezek pedig többségében a modern és Shekespeare kosztümök ütköztetése, többségében pedig fehérek vagy feketék. A műszak elég gyakran megjelenik, hogy szépen előre megrendezett mozdulatokkal összeszedjen egy-egy kelléket, ilyenkor pedig maguk a színészek is utalnak arra, hogy ez egy színházi előadás. A végén a szemünk előtt veszik le a jelmezeket, ugyanakkor űrhajós és halfejű lények is megjelennek, szinte provokálják a nézőket arra, hogy tartsák meg a távolságot.

 A melankólikus Jaquest játszó Varsányi Szabolcs, többször is leül a nézők közé, ő az egyetlen, aki a végén nem vonul ki a többiekkel, és bent marad a nézőkkel. Amikor pedig láthatóvá válik a Shakespeart ábrázoló pólója, akkor már tudjuk, hogy ő  maga a szerzőt képviseli, aki bár megírta az Ahogy tetszik című drámát, mégsem tud azonosulni annak vidámságával.  

Tolnai Barbara Julia
III. év, teatrológia, BBTE