„Egynéhány ok készerít reá, hogy kegyelmeteknek ajánljam ez komédiát: Egyik ez, hogy magamnak is kedvet találnék véle, más meg ez, hogy látom, hogy mind ott benn Erdélben, s mind itt kinn Magyarországban az versszerzést igen elővették és közdologgá is tették, kit nem gondoltak, akármi héjával essék, csak őnékik tessék, és az versek fejében mehessenek ki az hasonló bötűk.”
Balassi Bálintot (1554-1594) a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelőjeként, a magyar irodalom első klasszikusaként tartják számon. Egyetlen drámája – melynek teljes címe: Szép magyar komédia Thyrsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galateával való szerelmekrül – az olasz Cristoforo Castelletti egyik pásztorjátékának magyar nyelvű átköltése. A mű a két szerelmespár útját követi végig.
Szereposztás:
CREDULUS, kinek igazán Thyrsis volna neve, férfiú: Tasnády Ádám
JULIA, Credulusnak szeretője, kinek igazán Angelica neve, asszony: Éva E. Lilla
BRISEIDA, Juliának jó barátja, Credulusnak Juliánál szolgálója, asszony: Benedek Tímea Krisztina
SYLVANUS, Credulusnak hitves atyjafia, férfi: Benedek András
GALATEA, Sylvanusnak szeretője, asszony: Balázs-Bécsi Eszter
DIENES, Sylvanusnak juhásza, parasztember: Porkoláb Zsófia
Rendező: Váta Lóránd
Szép magyar komédia ‒ Unscene pen
A reneszánsz dráma címe műfajmegjelölés: ha komédiáról van szó, akkor tudnia kell a hallgatóságnak, hogy olyan többszereplős művel van dolga, amely szomorúan kezdődik, de vidáman ér véget.
A szomorú kezdettől igencsak hosszú és bonyolult az út a vidám végkifejletig, de a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak előadása játékos, a közönség pedig kíváncsian figyel.
A darab megértéséhez fontos tudni az előzményeket: Thyrsis és Angelica fülig szerelmesek egymásba. Ezt az idilli helyzetet Montan rontja el, aki sikertelenül el akarja csábítani Angelicát ‒ a hősszerelmes Angelica természetesen hű kedveséhez ‒, ezért Montan megmérgezi a lányt. Amikor Thyrsis látja, hogy szerelme haldoklik, úgy dönt, hogy inkább megszökik, nem várja meg Angelica halálát, mert az kínszenvedés lenne neki. Elmenekül, Credulusra változtatja a nevét, azt is lehetne mondani, hogy új életet kezd. Amikor Montan megtudja, hogy Thyrsis eltűnt, meggyógyíttatja Angelicát, de amikor a lány megtudja, hogy mi történt, ő is megszökik, Júliára változtatja a nevét, és új életet kezd. Tíz év múlva ismét találkoznak a hősszerelmesek (és nagyjából itt kezdődik a darab), de nem ismerik fel egymást, mert sokat változtak ez idő alatt, ráadásul Thyrsis ‒ Credulus ‒ úgy tudja, hogy szerelme halott. Credulus természetesen beleszeret Júliába, aki azonban örök hűséget fogadott volt szerelmének, Thyrsisnek, ezért elutasítja Credulust. A szerelmes legény elmondja barátjának, Sylvanusnak, hogy mit érez Júlia iránt, mire Sylvanus elhagyja az ő kegyetlen szeretőjét, Galateát, hogy megszerezze magának Júliát. Júliának viszont sorra könyöröghetnek a legények, mert ő hű marad régi szerelméhez, Thyrsishez. Credulus bánatában meg akarja ölni magát, de Júliával egymásra találnak, és miközben beszélgetnek, megismerik egymást. Közben Sylvanus is kibékül Galateával. Mindeközben Briseida és Dienes hol bonyolítják, hol egyszerűsítik az eseményeket.
Félreértésekből adódó nevetséges helyzetek, apró poénok színesítik ezt a szövevényes cselekményt, és a fiatal színészek lendületes, ugyanakkor laza előadásmódja eltereli a nézők figyelmét a nehézkes nyelvezetről (habár egy-egy hosszabb párbeszédnél a közönség lélegzetvisszafojtva figyel és drukkol, hogy senki se felejtse el a szövegét). A hősszerelmesek visszatalálnak egymáshoz, a közönség pedig hosszan tartó tapssal jutalmazza az előadókat.
Péter Ágnes
