Kinyílik a doboz, a sötétben fények játszanak, a zene áthatja a doboz tartalmának létezését, miniatűr világok. Minden egy egységet alkot mint egy „megszakíthatatlanul ívelő kontúrvonal”.

Lendületek és elcsendesedések.
Magány és félelem.
Szeretet és játékosság.
Derű és öröm.
Vágy a kimondásra. Vágy a találkozásra.

Anna Margit 20. századi magyar festőnő, aki egyedi stílussal, világmeglátással töltötte meg műveit. Gyakran jelentette ki, hogy őt a korstílusok, irányzatok nem érdeklik, hanem az ember foglalkoztatja, így saját maga is. Festményeinek egyik központi eleme tehát önmaga, az, ami belül van. Így az Önarckép Bábbal című előadásunk nemcsak négy Anna Margit festményt kölcsönzött a festőnőtől  (Múzsa, Halász, Baba, Figura madárral), hanem lelkiségét is. Világfelfogása, magánya, szeretete, az ember iránti érdeklődése beleszövődött koncepciónkba.

A három báb megelevenedik és bepillantást nyújt érzelmi dimenzióiba. Az összekötő elem a Madaras lány, aki mindenkivel interakcióba szeretne lépni, még veled is, kedves néző.

Játssza és a bábokat készítette: Pánczél Kata
Rendező, mentor, alkotótárs: Palocsay Kisó Kata